3+1 buktató, amire érdemes figyelni ingatlanvásárlás előtt
Az ingatlanvásárlás az ember életének egyik legnagyobb anyagi döntése. Ügyvédként mégis gyakran látom, hogy egy-egy elsietett lépés, akár több millió forintjába is kerülhet az ügyfélnek.
Összegyűjtöttem a leggyakoribb hibákat, amelyek egy kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetők, hiszen a legtöbb probléma nem az adásvételi szerződés megkötésekor keletkezik, hanem előtte.

1. Úgy írsz alá vételi szándéknyilatkozatot, hogy nem konzultáltál előtte ügyvéddel
Az ingatlanközvetítők által adott vételi szándéknyilatkozat ártalmatlan formanyomtatványnak tűnik, pedig kötelezettséget vállalsz benne: azt, hogy a kiválasztott ingatlant az abban meghatározott vételáron és határidőkkel megvásárolod. Ezért döntő jelentősége van a fizetési határidőnek – az esetleges - tehermentesítés módjának és a birtokbaadás időpontjának.
Ha ezek az ügylet körülményeihez képest irreálisak, könnyen szerződésszegésbe keveredhetsz, és elveszítheted az átadott vételi biztosítékot, de akár a foglalót is. Egy rövid ügyvédi konzultáció viszont sok pénzt és későbbi idegeskedést spórolhat meg.
2. Nem nézed meg a tulajdoni lapot az aláírás előtt
A tulajdoni lap megmutatja, ki az ingatlan tulajdonosa, és milyen terhek vannak rá bejegyezve: jelzálogjog, végrehajtási jog, haszonélvezeti jog, tartási jog, elidegenítési és terhelési tilalom stb.
Önmagában nem baj, ha van teher az ingatlanon, és az sem számít, hogy 2 vagy 200 millió forintról van szó. Tudni kell viszont róla, mert ettől függ a fizetés ütemezése, a tehermentesítés menete, és az is, hogy egyáltalán biztonságos-e a vétel.
A tulajdoni lapot ezért már a szándéknyilatkozat előtt érdemes megnézni / megnézetni, lehetőség szerint ügyvéddel, hiszen egy szakember mást lát, mint egy laikus.
3. Hitelből vásárolsz, de nem jártál utána a finanszírozásnak
Ha a vételár egy részét kölcsönből fizetnéd, érdemes előzetes hitelbírálatot kérni a finanszírozó banktól, és az ingatlant még az adásvételi szerződés aláírása előtt értékbecslésnek alávetni.
Gyakori forgatókönyv, hogy a bank kevesebb kölcsönt nyújt a vártnál, vagy az értékbecslés alacsonyabb értéket állapít meg, mint a vételár, és hirtelen hiányzik néhány millió forint.
Ilyenkor gyakran a már átadott foglalód bánja.
+1. A nyilvántartás és a valóság nem egyezik
Egy beépített tetőtér, egy hozzáépített terasz vagy egy garázsból kialakított szoba lehet, hogy jól mutat és praktikus, ha azonban engedély vagy bejelentés nélkül alakították ki, vagy családi ház esetén nem vezették át azt a földhivatali térképi nyilvántartáson, az komoly problémát okozhat, akár a banknál, akár később.
Nemrég egy budapesti ingatlannál találkoztam ilyen esettel. A térképmásolaton szereplő teraszt korábban beépítették, és kazánházat alakítottak ki benne, ezt azonban nem jelentették be a hatóságoknak. A finanszírozó bank az értékbecslés alapján arra jutott, hogy az ingatlan nem alkalmas hitelezésre. Az indoklás egyszerű volt: a fal, amelyen a gázkazán van, hivatalosan nem létezik, így papíron olyan, mintha a lakásban nem is lenne fűtés.
Ezért érdemes a tényleges állapotot összevetni a tulajdoni lappal, a térképmásolattal és társasház esetén az alapító okirattal, még mielőtt bármit aláírnál.
Ha ingatlanvásárlást tervezel, keress meg már a legelején, és segítek, hogy az első lépéstől kezdve biztonságban legyél.