A mesterséges intelligencia hasznos eszköz – de nem jogvégzett
Frissítve: 1 órával ezelőtt
A mesterséges intelligencia az elmúlt években a mindennapi élet számos területén hasznos segítséget nyújt. Képes jogi fogalmakat közérthetően elmagyarázni, dokumentumokat összefoglalni, kérdéseket rendszerezni, illetve általános információkat adni egy-egy jogterületről.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia egy konkrét jogi ügyben az ügyvéd szerepét töltheti be.
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban fordul elő, hogy ügyfeleim olyan, a ChatGPT (vagy a Claude vagy a Google Gemini) által generált jogi válaszokkal keresnek meg, amelyek tartalmukban pontatlanok, félrevezetők, vagy a hatályos jogszabályok tényleges rendelkezéseitől eltérő következtetéseket tartalmaznak. Nem ritka az sem, hogy egy-egy jogszabályi rendelkezést a mesterséges intelligencia által adott válasz olyan összefüggésben értelmez, amely annak eredeti jelentését, célját vagy alkalmazhatóságát torzítja.
Jelen cikk célja nem a mesterséges intelligencia alkalmazásának elutasítása irányul, hiszen – például – a ChatGPT számos területen hasznos segítséget nyújthat. Sokkal inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia által adott információ és a megfelelő, személyre szabott jogi tanácsadás nem tekinthető egymással azonosnak.
A jogi kérdések megítélése ugyanis nem merül ki egy-egy jogszabály vagy jogszabályhely megtalálásában. A konkrét ügy valamennyi releváns körülményének ismerete, a hatályos joganyag értelmezése, az esetleges bírói gyakorlat figyelembevétele, valamint az adott ügyre vonatkozó jogi következtetések levonása olyan szakmai feladat, amely megfelelő jogi szaktudást és felelősséget igényel.
Éppen ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben lehet hasznos eszköz a mesterséges intelligencia, és mikor jelenthet kifejezetten kockázatot, ha annak válaszait szakember által ellenőrzött jogi tanácsadás helyett alkalmazzuk.
1. A ChatGPT általános információt ad, az ügyvéd konkrét ügyet kezel
A ChatGPT működésének egyik alapvető sajátossága, hogy a feltett kérdés alapján próbál választ adni. Ha például valaki azt kérdezi:
„Mit tehetek, ha nem fizetik ki a számlámat?”
A ChatGPT számos lehetséges jogi megoldást ismertethet. Például: ellenőrizd a fizetési határidőt, szólítsd fel a vevőt, kérj késedelmi kamatot, indíts fizetési meghagyást.
Ha ezt követően valaki még megkérdezi tőle:
„Biztos csak ennyit kell tennem?”
Válaszul korábbi válaszát néhány további szemponttal egészíti ki, azonban az érdemi álláspontját, illetve annak lényegét nem változtatja meg.
Egy ügyvéd ennél lényegesen többet vizsgál. A teljesség igénye nélkül: pontosan milyen jogviszony áll fenn a felek között; milyen szerződést kötöttek; milyen teljesítés történt; mikor vált esedékessé a követelés; milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre; történt-e korábban felszólítás; fennáll-e elévülési probléma; milyen eljárás indítható; mekkora a követelés; milyen költségekkel és kockázatokkal jár az eljárás; és mindenekelőtt: mi szolgálja az ügyfél érdekeit a konkrét helyzetben.
A két megközelítés között alapvető különbség van.
A ChatGPT válaszol a kérdésre. Az ügyvéd az ügyet kezeli.
2. A jogszabály önmagában nem mindig oldja meg a problémát
A jogi problémák ritkán merülnek fel olyan egyszerű formában, hogy „mit mond erről a törvény?”.
A gyakorlatban gyakran több jogszabályt, kivételt, eljárási szabályt és bírói gyakorlatot kell egymással összevetni. Ráadásul egy jogszabály szövege önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hogyan kell azt egy konkrét élethelyzetben alkalmazni.
Egy tapasztalt ügyvéd ezért nem csupán jogszabályt „keres”, hanem értelmezi a szabályokat, összeveti azokat az ügy körülményeivel, és megvizsgálja a lehetséges jogi és gyakorlati következményeket.
Ez különösen fontos olyan ügyekben, ahol egy rosszul megválasztott lépés később már nehezen vagy egyáltalán nem korrigálható (például egy jogvesztő határidő elmulasztása később nem orvosolható).
3. A pontatlan vagy hiányos információ komoly következményekkel járhat
A mesterséges intelligencia egyik jelentős korlátja, hogy a válasz minősége nagymértékben függ a rendelkezésére bocsátott információktól. Ha az ügyfél egy lényeges körülményt nem említ meg, a válasz könnyen más következtetésre juthat.
Egy jogi ügyben azonban egyetlen részlet is döntő jelentőségű lehet.
Az ügyvéd feladata éppen ezért nem merül ki abban, hogy választ adjon az ügyfél által feltett kérdésre. Az ügyvéd sokszor azokat a kérdéseket is felteszi, amelyekre az ügyfél eredetileg nem gondolt.
4. Az ügyvéd felelősséget vállal a szakmai munkájáért
A jogi tanácsadás egyik legfontosabb eleme a szakmai felelősség.
Az ügyfél és az ügyvéd között szakmai kapcsolat jön létre. Az ügyvéd a megbízás keretei között, az ügyfél érdekeinek szem előtt tartásával, a tőle elvárható legnagyobb szakmai gondossággal jár el, és munkájára az ügyvédi hivatásra vonatkozó szakmai, etikai és felelősségi szabályok vonatkoznak.
A ChatGPT ezzel szemben nem az ügyfél meghatalmazottja, nem jár el a nevében, nem képviseli őt bíróság vagy hatóság előtt, és nem veszi át az ügyfél jogi felelősségét.
Ez alapvető különbség.
Egy jogi ügyben ugyanis nem pusztán információra, hanem sok esetben felelős szakmai döntésre és képviseletre van szükség.
5. A jogi stratégia nem ugyanaz, mint egy jogi válasz
Tegyük fel, hogy valaki vitában áll egy szerződéses partnerével.
A kérdés lehet az, hogy:
„Perelhetek?”
A ChatGPT erre általánosságban képes lehet válaszolni.
Az ügyvéd azonban további kérdéseket tesz fel:
Érdemes perelni?
Ez már teljesen más kérdés.
Egy per ugyanis nem csupán jogi lehetőség, hanem idő-, költség- és bizonyítási kockázat is. Lehet, hogy az ügyfélnek jogilag igaza van, mégsem a perindítás a legjobb első lépés. Lehet, hogy egy felszólító levél, egyezségi ajánlat, mediáció vagy más jogi megoldás gyorsabb, olcsóbb és eredményesebb.
Az ügyvéd feladata ezért nem egyszerűen az, hogy megmondja, mit lehet tenni, hanem hogy segítsen eldönteni, mit érdemes tenni.
6. Nem felesleges a ChatGPT – csak tudni kell, mire használjuk
Mindez nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia haszontalan lenne.
Éppen ellenkezőleg.
A ChatGPT kiválóan használható például arra, hogy valaki: megértse egy jogi kifejezés jelentését; általános információt kapjon egy jogterületről; összefoglaljon egy hosszabb szöveget; rendszerezze a kérdéseit egy ügyvédi konzultáció előtt; vagy közérthetőbb nyelven megértsen egy bonyolultabb jogi szöveget.
De az előkészítő eszközt nem szabad összekeverni a szakmai döntéshozóval.
A mesterséges intelligencia segíthet abban, hogy az ügyfél felkészültebben érkezzen az ügyvédhez.
Az ügyvéd pedig abban segít, hogy a felkészültségből jogilag megalapozott és az adott ügyre szabott tanácsadás legyen.
7. Összegzés
A jövőben a mesterséges intelligencia várhatóan egyre fontosabb szerepet fog betölteni a jogi munkában is. Az ügyfelek számára ez kifejezetten előnyös lehet: gyorsabb információszerzés, jobb tájékozódás és hatékonyabb kommunikáció válhat lehetővé.
De éppen ezért fontos felismerni a határokat.
A ChatGPT egy eszköz. Az ügyvéd egy szakember.
Ha valaki pusztán általános információt szeretne kapni, a mesterséges intelligencia hasznos kiindulópont lehet.
Ha azonban már konkrét jogi problémáról, határidőről, szerződésről, perről, hatósági eljárásról, jelentős pénzügyi érdekről vagy személyes jogról van szó, akkor nem érdemes kizárólag egy chatbot válaszára hagyatkozni.
Ilyenkor a legjobb első lépés az, hogy forduljunk ügyvédhez.
Mert egy jogi ügyben nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia tud-e valamire választ adni. Hanem az, hogy a kapott válasz valóban helyes-e az Ön konkrét ügyében, és mi történik akkor, ha mégsem az.
Ezért a mesterséges intelligenciát használjuk bátran – de amikor valódi jogi tétje van a döntésnek, bízzuk az ügyet szakemberre.
Amennyiben segítségére lehet keressen a +3620 451 7820-as telefonszámon vagy az iroda@drtarkoanett.hu e-mail címen.